Atom, szám, igazságérték

Atom

Az atom olyan konstans, amelynek az értéke maga a neve.

Kettősponttal (:) kezdődik.
Kezdődhet az angol ábécé nagybetűjével is, kettőspont nélkül, de ez konvenció szerint a modulnevekre van fenntartva.
A : után UTF-8 kódolású karaktersorozat, Elixir-operátor vagy sztring állhat.
Az UTF-8 kódolású karaktersorozatban betűk, számjegyek és kétféle írásjel (_, @) lehetnek; a karaktersorozat végén általában kérdőjel (?) vagy felkiáltójel (!) is állhat.
Saját magát jelöli, nem sztring: egy atom értéke maga a neve.
Két azonos nevű atom mindig egyenlő, akárhol is vannak definiálva.
Hasonló a Prolog névkonstanshoz (atomhoz).

Példák: :jános, :is_bin?, :vált@2, :<>, :"fun/3", :"éljen soká!", :Éljen_soká!, :"Őrült Űrőr tűrjön", Dp, Gy1.

Egész (integer):

decimális, pl. 1234;
hexadecimális, pl. 0xcafe;
oktális, pl. 0o765;
bináris, pl. 0b1010;
tagolható, pl. 123_456_789;
korlátlan pontosságú, pl. 123456789012345678901234567890;
karakterkód (Unicode codepoint): ha nyomtatható, ?z, ha vezérlő, ?\n. A ?z tehát egész szám, a z karakter kódja (122).

Lebegőpontos (float):

pl. 3.14159;
vezető nullával, pl. 0.14159 (a tizedespont előtt mindig kell számjegy);
exponenssel, pl. 0.2e-22;
IEEE 754 szerinti, dupla pontosságú (64 bit, kb. 16 számjegy, max. exponens kb. $1 0^{308}$ ).

Igazságérték, másnéven logikai érték (boolean):

Három atomot tekintünk igazságértéknek: :true, :false, :nil.
Mindhárom írható kettőspont nélkül is: true, false, nil.
A false és a nil hamis, minden más érték (nemcsak a true) igaz.
Angolul szokás megkülönböztetni a true-t a truthy-tól (igaznak számító érték), a false-t a falsy-tól (hamisnak számító érték), pl. a JavaScriptben, a Javában, az Elixirben.

A logikai műveleteket a Műveletek és beépített függvények fejezet tárgyalja.

Forrás: dp26a-fp2ea.pdf (5–6., 25. dia)